B.Bóher

Szíria

Arabon délelőtt szíriai aktuális politikai fejleményekről tanultunk. Példamondat: 

على واشنطن أن تحديد موقف بشأن سوريا

Washingtonnak muszáj állást foglalnia Szíria ügyében.

Izrael

Egyik diáktársam szerint Izraelből ki kéne üldözni a nem-zsidókat, legyen tiszta zsidó állam. Ein Volk - Ein Reich, kiváló. Még nem döntöttem el, hogy lefasisztázhatom-e jövendőbeli kollégámat, ill. hogy érdemes-e.

Lipcse

Jurijék egy homofób naggyűlésre mentek ellentüntetni Lipcsébe, a barátnőjével együtt fizikailag bántalmazták a homofóbok, de szerencsére egyben hazajöttek.

Egyiptom

Kairóban eznap több barátját is letartóztatták Ahmednek, akik a katonai rezsim tüntetéseket korlátozó intézkedése ellen tiltakoztak. Az anyjaikat is bebörtönözték, hogy ne üzenjek videón a világnak. Az újságja szerkesztőségében válságtanácskozás.

Pardon a több hetes kihagyásért, emésztenem kellett bizonyos dilemmákat.

Szóval: kijöttem Berlinbe tanulni.

Eddig kiváló. Csak hogy pont a "tanulni" nem valósul meg: Potsdamban a színvonal elképesztően alacsony, úgy érzem, megrohadok. Fölvettem későbbi szemeszterek óráit is, hogy ne csak a bevezetés a bevezetésbe jellegűeken legyek, de azok sem nyújtanak semmi kihívást.
Óriási csinnadrattával megnyílt a történelem első zsidó teológia szakja egy állami egyetemen, én is ott vagyok a diákok között - egy szépséghibája van az egésznek, ti. ez nem zsidóknak szól, vagy ha igen, olyanoknak, akik semmit nem tudnak saját zsidóságukról.

Négyszáz résztvevője volt a megnyitóünnepségnek. (Plusz kétszáz rendőr.)

Persze bementem a Geigerbe panaszkodni, hogy ez pain in the ass [lit. fájdalom a seggben], akik nagyon megértően bólogattak, hogy igen, igen, de ez van, meg kell szerezni a zsidó teológia BA-t a zsidó teológia MA-hoz, ahol majd már lesznek számomra is új dolgok. Ha addig túl sok az energiám, kössem le valamivel.

Baromi rossz hozzáállásnak tartom ezt, maradjunk annyiban.

Ezzel párhuzamosan az ösztöndíjammal is megállás nélkül van valami baj, a Geiger pedig csak kölcsönre adna pénzt - függetlenségemet megtartandó mindenfele előadásokat tartok Orbánékról (állami politikai intézetektől kezdve hittudományi akadémiákon át radikálbalos kocsmákig bárhol), hogy ki tudjam fizetni a lakbért.

Ööö.

Szerintem ez az a pont, ahol a normális ember megfontolja (ahogy egyik, otthon már karriert befutott diáktársam épp teszi), hogy ne menjen-e vissza Pestre/ne váltson-e rabbiképzőt és hagyja maga mögött Potsdamot.

Én viszont nem vagyok normális, úgyhogy tengernyi szabadidőmben beiratkoztam arab nyelvtanfolyamra, ahol középszintre soroltak be. Heti kettő óránk van, keddenként, múlt héten volt az első alkalom, imádtam!

Ide járok arabra.

S ami ennél is fontosabb, elkezdtem szervezkedni, van téma bőven. A minap Daniel Alter, az itteni Mazsihisz (fúj), a Zentralrat der Juden (fúj) vallásközi kapcsolatokért felelős (!) rabbija azt nyilatkozta, hogy Neukölln zsidók számára a muszlim bevándorlók miatt "No-Go-Area". Kiváló téma: azonnal nekiálltam gyűjteni a negyedben lakó zsidó, izraeli ismerősöket, készítünk egy videót, amiben személyes motívumokkal ítéljük el a Zentralrat gyűlölet- és félelempropagandáját és állunk ki muszlim és nem-fehér szomszédaink mellett. Az első szervezői találkozó baromi jó hangulatban zajlott, részt vett rajta izraeli kutató, betért német üzletasszony, arab származású újságíró, rabbijelölt, judaisztika-hallgató stb.

Ha már itt vagyok, csináljak valami hasznosat is.

Ahhoz, hogy a reggel nyolc órakor kezdődő kezdő klasszikus héberre beérjek, 6:30-kor kéne minden nap kelnem. Ilyet utoljára nyelviskolai tanárként követtem el, de akkor legalább megfizettek érte. Ez is oka annak, hogy átjelentkeztem a délutánonként zajló haladó héberre – túl azon túl, hogy nem éppen az alefbét szintjén vagyok.

Amúgy nincsenek sokkal előttem ismeretanyagban a haladó hebraisták se, a szakadék (de az nagy, egyelőre) köztünk a nyelvtani fogalmak el(nem)sajátítottsága, ti. ezeket én soha nem tanultam meg, és most se tennék különbül, ha a nyelvvizsga (ún. hebraicum) fele nem abból állna, hogy latin grammatikai kifejezéseket kell puffogtatni. Amiknek egyébként az ég világon semmi köze a „zsidó hagyományhoz”, de ez más kérdés (az is jellemző, hogy a tankönyvünk kiadója egy római katolikus teológiai társaság, az istennév minden helyen kiírva és így tovább.) A hebraicum másik fele amúgy fordítás, amihez még szótár is használható, azzal majd kompenzálok.

Ma volt az első haladó héberórám, többek között Izsák megkötözését fordítottuk - a lexika hagyján, azzal nem tölttünk el szinte időt, de megálltunk minden szónál kielemezve veséig: 5 verset dolgoztunk föl bő 40 perc alatt. Ajvé. Az izraeli diáktársak, akik szintén most csöppentek bele a "klasszikus héber nyelvtanba" csak úgy néztek, hozzám hasonlóan, de majd megszokjuk, bár szerintem időpocsékolás, és enélkül is simán lehet fordítani (ahogy tettem-tettük eddig is).

Wort des Tages

pupsen, -te, h. -t

pukizni

Ráv Dániel múlt héten megkérte a bóhereket, hogy valamelyikőjük legyen már olyan kedves és látogasson el Weidenba, ahol a közössége van. Jelentkeztem, mert miért ne: hét órás vonatút, de megérte mindenképpen.

A kb. 40 000 fős Weiden első (és második) látásra egy sima kisváros piactérrel, városfallal stb. De van működő zsinagógája! A weideni hitközségnél tett látogatásom pozitív és negatív élményei pontokba szedve. (Poroszosodok... Na jó, nem, csak lusta vagyok egész mondatokat írni.)

Pozitív oldal:

• vidéki negyvenezres kisvárosban zsidó közösség: maga a tény bámulatos!

• a 30 fős közösség arányához képest nagy a jelenlét a „sima” sábeszi istentiszteleteken, mindig van minján

• van rabbi, két gabbáj és egy Tóra-olvasó is

• felszereltség (két Tóra-tekercs, többnyelvű imakönyvek, nagy tálitok stb.)

• szép, dekorált zsinagóga; különálló konyhával, mikvével, kidus-teremmel, irodahelységekkel + kerttel

Negatív oldal:

• közösség tagjai mind nyugdíjas korúak, nincs utánpótlás, ill. két-három ember kivételével egyikük nem beszél németül, ti. poszt-szovjet bevándorlók – az előbbi ellen amúgy nem hiszem, hogy mi bármit is tehetnénk, nincs olyan vidéki kisváros, ahonnét az ifjak ne akarnának elhúzni a fenébe (generálszabály)

• klikkkkkesedés! A ruszkik mellett van egy betért germán nő, akivel rajtam és rabbin kívül senki sem beszélt (l. előző pont) – de az oroszokon belül is érezhető ez a széttartás, amikor a zsinagógában minél távolabb ülnek egymástól

• „Einheitsgemeinde” (egységközösség, ahol nincs pénz több zsinagógát fenntartani): ortodox, konzervatív és reform igényeket is ki kell elégítenie, ezért gyakran morgolódnak a jelenlegi reform rabbi ellen a közösség önmagukat ortodoxként meghatározó, de amúgy semmilyen vallási előírást sem tartó tagai (vö. neológ zsidóság)

Majd ha jövő héten be kell számolnom a rabbiképzőnek az élményeimről, a pozitív oldalt fogom kiemelni. Tudom, azért küldtek le, hogy elszörnyülködjek, pedig összevetve ez a magyar helyzettel, ahol 4 budapesti lakászsinagóga több száz fős egaliter hitközségei osztoznak 3 Tóra-tekercsen, ez igenis kényeztető szituáció.

Szombat este pedig klemzerkoncertre mentünk a rabbival a helyi evangélikus közösségi házba, akik meghívták a neustadti gimnázium Carl-s-son nevű bandáját. Annyira cukik voltak, a sok kis bajor szöszi gyerek, amint 1,5 órán át zsidóskodtak, legszívesebb örökbe fogadtam volna az egész 15 fős együttest (főleg a trombitás fiút).

Weiden amúgy 10 percre van Dachautól.

Így:

"Isten, várd meg a magyart,

majd odaérünk, csak még vesszük a kanyart."

(Kozmosz: Okosak földje)

Wort des Tages:

r Hauch, -

lehelet

Tegnap este Ahmeddel úgy döntöttünk, hogy úszni megyünk. Baromira élveztem, 2009 és 2013 között, amíg Pesten laktam, egyszer sem voltam uszodában, miközben a soproni éveim alatt gyakran tettem ezt (itt közrejátszanak olyan tényezők, mint az epilepsziám: amig nem lettem rohammentes több évnyi drogszedés után, tiltott volt az úszás számomra). Úgyhogy meg is született a döntés: mostantól hetente legalább egyszer úszni megyek.

Csak egy valami esett rosszul (és akkor most finoman fogalmaztam): amikor kijöttünk a vízből, az öltözőben a szekrényünket nyitva találtuk, a szomszéd szekrényt elég vadul föltörve stb. Wir wurden bestohlen, úgymond: nem geraubt, mert az erőszakot is tartalmaz, mint ahogy később a helyszínre kiérkező rendőrök fölvilágosítottak bennünket. Ők vittek haza, a két lelkes ifjút, akiknek az úszónadrágukon kívül szinte semmijük se maradt: a cipőnket meghagyták.

A készpénz, kártya, mobil hagyján, megértem, de még a szemüvegemet is elvitték. S hogy a magyarországi személyigazolványommal mihez fog kezdeni az "új tulajdonos", az se világos.

Holnap irány az optikus, nagykövetség, egyetem, bank stb., kezdődhet a bürokratikus nyűghadjárat. Újra.

De amúgy tök jó kedvem.

Ma este egy, az Oranienburger strassei zsinagógából ismerős csajnál fogom köszönteni a szombatot más meghívottakkal együtt, utána vacsora stb., pár perc és indulok is, tök izgi.

Az első lépés saját zsidóságom megélése felé amúgy hasonló körülmények között történt, pár éve egy újlipótvárosi ortodox zsidó családnál. Békés szombatot nekik, és minden érintettnek!

A haifai Or Hadas közösség péntek esti istentisztelete.

... banki átutalásom megtörtént a mai napon.

Könyvet, természetesen.

Szükségem van ugyanis egy olyan Tanakhra, amit egyetemre/rabbiképzőre tudok magammal vinni. A nálam lévő IMIT-kiadással embert lehet ölni, olyan nehéz, a boltban kapható német kiadás viszont egynyelvű, nincsen mellette héber szöveg, úgyhogy netes rendelés lőn.

Artscroll-kiadás, angol-héber kétnyelvű, nyami. Kiváló. Pocket size, laza 2078 oldal.

---

Mondtam már, hogy életem első könyve, amit saját pénzemből vettem, a Szent István Társulat Bibliája volt? Még soproni gimnazistaként, a vasútállomás melleti könyvesboltban. A vonzalom régi eredetű.

Életkép az előbb említett könyvesboltból.