Ráv Dániel múlt héten megkérte a bóhereket, hogy valamelyikőjük legyen már olyan kedves és látogasson el Weidenba, ahol a közössége van. Jelentkeztem, mert miért ne: hét órás vonatút, de megérte mindenképpen.
A kb. 40 000 fős Weiden első (és második) látásra egy sima kisváros piactérrel, városfallal stb. De van működő zsinagógája! A weideni hitközségnél tett látogatásom pozitív és negatív élményei pontokba szedve. (Poroszosodok... Na jó, nem, csak lusta vagyok egész mondatokat írni.)
Pozitív oldal:
-
vidéki negyvenezres kisvárosban zsidó közösség: maga a tény bámulatos!
-
a 30 fős közösség arányához képest nagy a jelenlét a „sima” sábeszi istentiszteleteken, mindig van minján
-
van rabbi, két gabbáj és egy Tóra-olvasó is
-
felszereltség (két Tóra-tekercs, többnyelvű imakönyvek, nagy tálitok stb.)
-
szép, dekorált zsinagóga; különálló konyhával, mikvével, kidus-teremmel, irodahelységekkel + kerttel
Negatív oldal:
-
közösség tagjai mind nyugdíjas korúak, nincs utánpótlás, ill. két-három ember kivételével egyikük nem beszél németül, ti. poszt-szovjet bevándorlók – az előbbi ellen amúgy nem hiszem, hogy mi bármit is tehetnénk, nincs olyan vidéki kisváros, ahonnét az ifjak ne akarnának elhúzni a fenébe (generálszabály)
-
klikkkkkesedés! A ruszkik mellett van egy betért germán nő, akivel rajtam és rabbin kívül senki sem beszélt (l. előző pont) – de az oroszokon belül is érezhető ez a széttartás, amikor a zsinagógában minél távolabb ülnek egymástól
-
„Einheitsgemeinde” (egységközösség, ahol nincs pénz több zsinagógát fenntartani): ortodox, konzervatív és reform igényeket is ki kell elégítenie, ezért gyakran morgolódnak a jelenlegi reform rabbi ellen a közösség önmagukat ortodoxként meghatározó, de amúgy semmilyen vallási előírást sem tartó tagai (vö. neológ zsidóság)
Majd ha jövő héten be kell számolnom a rabbiképzőnek az élményeimről, a pozitív oldalt fogom kiemelni. Tudom, azért küldtek le, hogy elszörnyülködjek, pedig összevetve ez a magyar helyzettel, ahol 4 budapesti lakászsinagóga több száz fős egaliter hitközségei osztoznak 3 Tóra-tekercsen, ez igenis kényeztető szituáció.
Szombat este pedig klemzerkoncertre mentünk a rabbival a helyi evangélikus közösségi házba, akik meghívták a neustadti gimnázium Carl-s-son nevű bandáját. Annyira cukik voltak, a sok kis bajor szöszi gyerek, amint 1,5 órán át zsidóskodtak, legszívesebb örökbe fogadtam volna az egész 15 fős együttest (főleg a trombitás fiút).
Weiden amúgy 10 percre van Dachautól.
